A hosszú távú tényleges stresszállapot a talajban lévő összes pórusvíz nyomás eloszlásának állapotára utal, azaz az állam állapotára.
A nem kohéziós talajokat szabadon ürítik, így az építkezés során keletkező felesleges pórusvíznyomás gyorsan eloszlik, tehát rövid és hosszú távon fennáll a hatékony stressz, így ¢ általános.
Vannak kivételek, például a finom iszap finom részecskéinek jelenléte jelentősen lerövidítheti az időt. A pórus megváltozása (a stressz állapota) A víznyomás a kohéziós talaj szilárdságának megváltozásához vezethet. A negatív pórusvíznyomás egyensúlya a talajban csökkenti a talaj kohézióját és növeli az F belső súrlódási szöget.
Finom iszap, normál konszolidált talaj és alig konszolidált agyag, azaz 40kPa alatti kohéziós talaj kohéziós talajváltozása esetén a tényleges feszültségállapot általában nem játszik döntő szerepet, mivel a talaj szilárdságának javítását célzó változás hatékony paraméterei. Túlkonszolidált agyagok esetében, azaz olyan talajok esetében, amelyek nedvesítetlen kohéziója meghaladja a 40 kP-t, az ellenkezője igaz. Z alakú acéllemez cölöpök a legtöbb esetben a teljes feszültségtől a tényleges feszültségig, mivel a talaj súrlódási szögének növekedése nem kompenzálja teljesen a kohézió veszteségét a talaj szilárdságának csökkenéséhez vezet. Ebből adódóan,
acéllemez haloma kohéziós talajok elemzése a többfázisú megközelítés hosszú és rövid távú elemzésének használatát sugallja.
